Hungarian Historical Fiction

Budapest, 1952. When Katalin and her father, Márton, are woken by the ringing of the doorbell in the dead of night, it can mean only one thing. The Secret Police have come to arrest him on charges of subversion. But Katalin knows her father is innocent. In a communist society where ordinary people live in fear of the dreaded Secret Police, suspicion and betrayal are rife. While Márton endures the injustice of being wrongly accused, Katalin must find out who among her friends and acquaintances she can truly trust.

It is 1888 and Hungarian-American accountant Sándor Temesváry travels from London to Hungary to hire gypsy riders and musicians for his employer Buffalo Bill Cody's new show. Sándor plans to attend the wedding of his cousin, Ilona Temesváry, who is being coerced into marrying a distant Transylvanian Count after the death of her father by her profligate brother, horse-breeder Baron Zóltán. Count Dráco Batthyány de Harkály has agreed to pay off the Baron's debts in exchange for her hand. Their journey to the Count's lands entangles them in a life or death pact with a clan of gypsies.

A keleti hun törzsek legendás hősei elevenednek meg ebben a műben. Az évszázadokkal Atilla előtt élt hun fejedelmek kalandjai nem utolsó sorban a szülőföldhöz való ragaszkodásról is szólnak.

Hatalmas történeti tudás és kiváló lélekismeret jellemzi Szerb Antal novelláit. Szerzőjük úgy elevenít meg történelmi alakokat, hogy közben mindig önmagáról és koráról vall: a látszólagos tárgyilagosság mögött mély személyesség húzódik meg. Értékeket őriz, hagyományokat folytat. Szemléleteket robbant, formákat újít. Mélyen benne a nemzeti és európai kultúrában.

Lázár Ervin a kimeríthetetlen magyar mondakincs legszebb darabjait dolgozza fel. Az Attiláról, a honfoglaló és kalandozó magyarokról, a tatár és török elleni harcokról, Lehel kürtjéről, Szent Istvánról, Szent Lászlóról, Mátyás királyról és másokról szóló jól ismert történeteket nemcsak újrameséli, hanem varázslatos írói világának részévé teszi: művészetének derűs, groteszk elemeit, eltéveszthetetlen stílusát megőrizve, valósággal újraalkotja azokat.

Milyen jó lenne elmesélni egyszer a férfiakat. Akikkel találkoztam, akiket megszerettem, akiket elveszítettem, akikkel éltem és élek. Jó lenne elmesélni az álmokat kergetőket, a lemondókat, a gyengéket és az erőseket, a nyerteseket és az örök veszteseket. 

A Csigaház, Szabó Magda első prózai művének kézirata az írónő hagyatékából került elő. A helyszín Bécs, 1939. A fiatal Júlia Budapestről menekül ide és abban reménykedik, hogy szerelmi csalódása után itt nyugalmat és menedéket talál. Ám újabb szerelmi háromszögek formálódnak, a Burgon pedig már horogkeresztes zászló leng, a politikai helyzet is nyugtalanító. A biztos kézzel megírt történetet hallgatva, nyomon követhetjük, hogyan talál rá saját hangjára a szerző.

Rózsa Sándor történetét már többen pennájuk hegyére tűzték, így például Arany, Tömörkény, Krúdy, Móricz, Móra. Bennük egyetlen közös van: egyik sem volt ott! Mármint senki nem látta közelről Rózsa Sándor működését. Most azonban egy koronatanú, Veszelka Imre, a legszöbb paraszt, Rózsa Sándor legkedvesebb cimborája meséli el, hogy valójában hogyan is estek meg a dolgok. Ha valaki, hát ő igen közelről látta az eseményeket, és most (1900-ban) a szegedi Páva vendéglő előtt elmondja az igazi, eddig eltitkolt, megdöbbentő sztorit.