Egyre sürgetőbbé válik olyan alternatív alapanyagok keresése, melyek környezetszennyezés nélkül, minél kisebb lábnyom mellett képesek kielégíteni az ipar és a fogyasztók igényeit. Fenntarthatósági szempontból a fosszilis alapú műanyagok kora lejárt, mégis elárasztanak mindent. Talán ezen is tud majd változtatni egy magyar startup, a gombafonalakkal foglalkozó Fraxinea. Ők azt ígérik, hogy kizárólag természetes összetevők felhasználásával tartós, strapabíró, biztonságos, és nem utolsó sorban komposztálható anyagokat hoznak létre. A cég társalapítójával, Takács Emesével beszélgettem.

Az adásban többek válasz kapunk az alábbiakra:

• Miért jelent jobb alternatívát a gombafonal a szintetikus megoldásoknál?
• Mire használható a micélium a mindennapokban, és mi történik vele az életciklusa végén?
• Milyen eszközökkel, hol és hogyan állíthatók elő a gombatermékek?
• Milyen jövőbeli felhasználási lehetőségek előtt áll az iparág?
• Hogyan kerül a gombafonal a jógaterembe?
• Mennyibe kerülnek ezek a termékek, és mitől válhatnak versenyképessé?
• Milyen kihívásokkal néz szembe egy micéliumra szakosodott magyar startup?

Vajon tényleg „invázióról” van szó, vagy csak meg kell tanulnunk együtt élni az új szomszédainkkal? A Holnapután legújabb adásában Dr. Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatójával járjuk körül a városi vadgazdálkodás legégetőbb kérdéseit.

A város nem az ember felségterülete: élőhelyet jelent számos más faj számára is. Ez ellen lehet tenni, de ahhoz minden érintettre, a teljes közösség együttműködésére szükség van. Amíg pedig az állatok, és különösen a vaddisznók itt vannak, meg kell tanulnunk együtt élni velük. Félnünk nem kell tőlük, de fontos tudnunk, hogy – bár nem céljuk az embereket bántani – előfordulhatnak váratlan események.

A műsorból pedig többek között az is kiderül, hogy mit érdemes tennünk, ha összefutunk egy vaddisznóval. Akár az utcán, akár a kertünkben.

„Az emberi élet mindig az első, az emberi tulajdon mindig a fontosabb, de az állatvilágnak is élnie kell. Ezt a hármast kell összerakni” – mondja Dr. Heltai Miklós a műsorban az előttünk álló kihívásokról.

A Holnapután legújabb adásában a klímadiplomácia kulisszái mögé pillantunk be Schaffhauser Tiborral, a Green Policy Center szakértőjével, aki az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó ciprusi delegáció tagjaként vett részt a tavalyi, belémi COP30-on. A beszélgetés végigköveti a klímacsúcsok történetét az 1992-es riói alapoktól a 2015-ös mérföldkőig, a Párizsi Megállapodásig, amelynek célja a globális felmelegedés 1,5–2 °C alatt tartása. Bár a közvélemény gyakran szkeptikus, a diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően a korábban jósolt 4-5 fokos melegedés helyett jelenleg 2,1–2,8 fok körüli érték várható, amennyiben az országok tartják magukat vállalásaikhoz.

A belémi csúcs különösen feszült légkörben zajlott, amit nemcsak az esőerdei helyszín logisztikai nehézségei, hanem az Egyesült Államok távolmaradása miatti pénzügyi bizonytalanság is jellemzett. Az Európai Unió azonban a korábbinál határozottabb fellépéssel akadályozta meg a folyamat megtorpanását, kiállva a fosszilis energiahordozók kivezetése mellett. A találkozó egyik legfontosabb eredménye a finanszírozási célszámok rögzítése volt: 2035-ig évi 1,3 billió dollárt kell mozgósítani a fejlődő országok zöld átállásának segítésére. Az adás rávilágít, hogy bár a nemzetközi alkuk lassúnak tűnhetnek, minden tizedfoknyi különbség kritikus jelentőséggel bír a bolygó éghajlati stabilitása szempontjából.

Borítókép: Schaffhauser Tibor